Az egyik leggyakoribb kérdés író-olvasó találkozókon, hogy meg lehet-e élni az írásból Magyarországon. Amikor azt mondom, hogy igen, nevetés morajlik végig a termen.

Amikor egy író eljut odáig, hogy a kiadó leül vele tárgyalni a kiadásról, két választás elé állítják: előre kap pénzt, vagy az eladások után. Ehhez még hozzá szokták tenni: ha az elsőt választja, akkor azzal ő nem kockáztat, csak a kiadó; ha a másodikat, akkor majd együtt sírnak és együtt nevetnek, és ha bízik magában, akkor válassza a másodikat.

De nézzünk számokat!

Az elmúlt tizenegynehány évben az előrefizetés egy ismeretlen szerző esetében jóval 200 ezer forint alatt van. Az író megírja élete regényét, dolgozik rajta néhány ezer órát, és kap érte annyi pénzt, amennyiből egy hónapig se igen jön ki.

És mennyit kap az író, ha az eladásokból részesül? Ma, Magyarországon, átlagosan 45 Ft-ot minden egyes eladott könyv után. Hogyan jön ez ki? Mondjuk 2.500 Ft a könyv a boltban, ennek felét elviszi a kereskedő, a maradék egyharmada a nyomdaköltség, a maradékból fizeti a kiadó a borítót, a korrektort, a tördelőt, magát, adózik is belőle, és ami marad, azt odaadja az írónak. Ha mindent levonunk, ez kemény 45 Ft körüli összeg.

Két lehetőség van tehát ahhoz, hogy az egyszeri magyar író megéljen az írásból: havonta ír egy regényt, amit ki is adnak, vagy az egyik könyvéből elkel 75.000 példány. Bizony, 75.000, mert ha ezt felszorozzuk 45-el, akkor megkapjuk azt a bruttó összeget, amit egy évben meg kell keresnie egy embernek ahhoz, hogy minimális szinten meg tudjon élni.

Persze, bízhat valaki magában, és a könyv lehet tényleg jó vagy zseniális. A tény azonban tény: ebben az országban talán három ember képes 75 ezres példányszámra, a többiek a közelében sincsenek.

Magyarországon évente körülbelül 14 ezer darab könyvet adnak ki. Ezek többsége a boltig sem jut el. Nincs is annyi hely! Tehát a megjelenés még nem jelent semmit. A könyv bekerül a nagyker raktárba, és vagy visznek belőle, vagy nem. Ha igen, eljuthat egy-két boltba, és lehet, hogy ott kiteszik valamelyik polcra. Persze, nem a kirakatba, és nem a jó helyekre, de valahová.

A kiadó kiadja a könyvet, eljuttatja a nagyker raktárba, azután imádkozik, hogy valahogy fogyjon a könyv. Tenni nem tesz érte ennél többet. A kivétel ritka, mint a fehér holló.

Hogyan lehet akkor megélni az írásból Magyarországon?

A kulcs a magánkiadás.

Ehhez szükséges néhányszázezer forint tőke, fél- és egymillió között. Ennyiből el lehet indulni. Persze, a fogyás nem megy magától, dolgozni kell vele, de legalább van értelme.

A magánkiadásban kiadott könyvek után (terjedelemtől, illetve az ártól függően), példányonként 1-2.000 forintot is meg lehet keresni, szemben a 45 forintos viccel.

Természetesen, a könyvnek jónak kell lennie, érteni kell a marketinghez, és az elején rengeteget kell dolgozni. De ez egy járható út. Ezen a módon az írásból akár nagyon jól is meg lehet élni, ma, ebben az országban.