A hír: Április 19-én hacker-támadás érte a Sony-t. A támadásban lebénult a vállalat belső hálózata, amely több tízmillió embert kapcsolt össze. Ellopták mintegy 24 millió ügyfél személyes adatait, jelszavát, bankszámlaszámát. Egy csoport 1 milliárd dollárra perli a vállalatot, az adatok nem megfelelő kezeléséért. A Sony ajándékokkal kedveskedik ügyfeleinek, amely sok százmillió dolláros veszteséget jelent. A támadást megelőzően egy hacker feltörte a PlayStation védelmét, melynek következtében lopott szoftvert is lehet használni a gépen, és ez több milliárd dollár veszteséget okoz a cégóriásnak, hosszútávon.

Ez volna a hír. Nézzünk a színfalak mögé!

A szemünk előtt zajló Sony-hacker háború a terrorizmus kiterjesztése egy új hadszíntérre. Pontosan ugyanolyan, még az ideológia sem változott. Ahogyan a hamissága sem. A háború története értelmetlenségekkel, ellentmondásokkal, logikátlanságokkal van tele.

A videojáték ipar a szórakoztatóipar legújabb, legkisebb, mégis legjövedelmezőbb ágazata. A Sony, a PlayStation játékgéppel, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez az ágazat felvirágozzék. A játékkonzol kereskedelme rendkívül veszteséges, a konzolok eladási ára jóval a gyártási költség alatt van. A konzolgyártó cégek a játékok eladásából szereznek bevételt. Ha feltörik egy konzol védelmét, és azon lopott játékokat is lehet játszani, akkor ez a gyártók számára óriási veszteségként jelenik meg. Fejlesztőstúdiók és kiadók mentek csődbe a lopások miatt. De, ennyit a játékiparról.

Január elején egy hackercsapat bejelentette, hogy véglegesen feltörte a Sony játékgépének, a PlayStation 3-nak a védelmét. A japán informatikai óriás, lépéseket tett a módszert közzétevő hacker ellen, és az ügy bíróság elé került. Az ügyvédek több hónapon át tartó csatározása peren kívüli megállapodáshoz vezetett, mely szerint a hackernek a jövőben tartózkodnia kell a vállalat termékeinek feltörésétől, illetve azok leírásának közzétételétől; amennyiben mégis megteszi, úgy bírságot kell fizetnie, melynek összege 10 ezer és 250 ezer dollár között mozog majd, a kártól függően.

A PlayStation 3 feltörése hosszútávon több milliárd dollár veszteséget okoz a Sony-nak. Peren kívüli megállapodás született, az ismertetett pénzügyi feltételekkel. A világ pedig megtudta, hogy biztonságos hackernek lenni, és tetszőleges mértékű kárt okozni, bárkinek.

Az ügy itt még nem ér véget. Egy hackercsapat, bosszúhadjáratba kezdett a Sony ellen, amiért a cég beperelte az említett hackert. Április 19-én támadás érte a Sony Online Entertainment szervereit, valamint a PlayStation Network-öt. A több hetes leállást követően, a napokban indultak újra a szerverek, de továbbra is vannak problémák.

A behatolás során, mintegy 24 millió felhasználó adatait lopták el, jelszavakat, bankszámlaszámokat. Egy felhasználói érdekcsoport 1 milliárd dollárra perli a Sony-t, amiért nem védte kellőképpen ezeket az adatokat.

A cég kompenzációt nyújt 70 millió ügyfelének, akiket károk vagy kellemetlenségek értek a hacker-támadás következtében. Ez sok százmillió dollár veszteség a Sony-nak.

Még nem látni az ügy végét. Meglehet, egy újabb hacker-támadás ismét hetekre működésképtelenné teszi a szervereket, és meglehet, végül ez oda vezet, hogy a Sony feladja egyik vállalkozását, amely a legsikeresebb vállalkozása lehetett volna.

Múlt év novemberében 4 millió dollár kártérítésre büntettek egy minnesotai háziasszonyt, amiért illegálisan letöltött 24 darab zeneszámot. Mennyi tényleges kárt okozott ez? Nehéz megmondani, de ha még a példastatuálást is belevesszük, akkor sem mérhető a Sony veszteségéhez. És mi történt a Sony esetében? Peren kívüli megállapodás, és egy ígéret, hogy az illető hacker a jövőben nem tesz ilyen csúnya dolgot. Pedig ott tényleg több milliárd dollár kár ért egy vállalatot.

Miről is szól a terrorizmus? Az ideológia szerint néhány megveszekedett őrült sakkban tarthatja az egész világot, a világ pedig tehetetlen. Legalábbis, ez a mese.

Miről szól ez a színjáték? A virtuális világ terroristái, a hackerek, néhány tizenéves gyerek, sakkban tartják az egész világot, a Föld leghatalmasabb vállalatbirodalmait, akik nem tehetnek ellenük semmit. Legalábbis, ez a mese.

A szoftveriparban a hibák keresése komoly üzlet. Egykor Bill Gates is abból tartotta fenn magát, hogy hibalistákat írt szoftverekhez. A tiger team-ek szimulált betöréseit már a hőskorban is szépen megfizették. A hackerek a mai napig rendszeresen felkeresik a legnagyobb gyártókat, hogy felajánlják szolgálataikat. Az említett PlayStation 3 feltörésekor is ez történt. A Sony azonban nem élt a lehetőséggel, inkább lejátszotta ezt a nevetséges bírósági színjátékot egy ígéretért, mely szerint az illető többé nem keres hibákat a Sony termékeiben.

Lehetséges, hogy a Sony-t megtámadó hacker-csapat csupa rendkívül tehetséges, ravasz, dörzsölt, és saját területén rendkívül művelt tinédzserből áll. Lehetséges. A Sony pedig egy vállalatbirodalom, amely nagyon sok milliárd dollár felett rendelkezik, és az informatika világának néhány legkiemelkedőbb alakja neki dolgozik, mert képes megfizetni őket. A legenda ellenére, az igazán fontos adatokat soha nem tárolják olyan számítógépen, amely csatlakozik az internethez. Így tehát nem lehet róluk semmit sem ellopni semmilyen internetes módszerrel. Ezekhez az adatokhoz egyetlen hacker sem fér hozzá. Ellenben a Sony informatikai nagyágyúival, akik bármikor hozzáférhetnek ezekhez az elzárt, titkos anyagokhoz, és akiknek tudása bizonyosan mérföldekre van akármilyen hackerétől, aki a falakon kívül dolgozik.

Ám a Sony mégis tehetetlen néhány tizenéves hacker ellen… Ez nagyon nehezen hihető.

A Sony támadása következtében világhírnévre szert tevő hackerrel mi történt? Egyesek szemében hős lett, ezen kívül semmi. Pedig…

Sokszoros közvetítőkön át, több tucat közvetítőn át, annyi áttételen át, melyet soha senki nem lenne képes visszagöngyölíteni, fel lehet bérelni egy-két gátlástalan bűnözőt, akik pár ezer dollárért szívesen meglátogatják a híres hackert. A találkozó a hacker iszonyú halálával zárul, melyben félholtra verik, kiszúrják a szemét, levágják a végtagjait, megégetik, és hagyják elvérezni. A sokat látott helyszínelőket is megviseli a látvány. A helyszínen készült képek pedig – ki tudja hogyan – felkerülnek az internetre és bejárják a világot.

Bizonyára, mindenki azt gondolná, hogy a Sony keze van a dologban. Ezek ellenére senki nem folytatna nyomozást a cég ellen az ügyben, mert semmilyen nyom nem mutat felé.

Költői kérdés: mindezek után, vajon hány hacker próbálna kárt okozni a Sony-nak, tudván, hogy megkeresik majd, és élve felboncolják? Egészen pontosan: egy sem. Senki a világon. Nulla.

Újabb költői kérdés: megölnének valakit több milliárd dollárért? Néha száz dollárért is ölnek…

Úgy tűnik, színház az egész világ. Úgy tűnik, hogy ez is egy olyan háború, amiben senki nem akar nyerni. Úgy tűnik, hogy a látványosan megtámadott hackerek és hacker-csapatok egyszerű bűnbakok, akiknek neve alatt, komoly hírszerző szervezetek tevékenykednek. Úgy tűnik, hogy új színtérre lépett a terrorizmus, változatlan mesével, változatlan ideológiával, változatlan célokkal és motivációkkal.

Mi történik a terrorakciók után? Új törvények, új szabályozások lépnek érvénybe, új megszorítások, új korlátok. Ebből következően, az internet rövidesen megváltozik. Ezek az előkészítő lépések. Ezek az akciók lesznek az érvek az internet szabadságának felszámolására. Hamarosan olyan kontroll kerül fel, amiről álmodni sem mertünk eddig.

Olvassal el Az igazság napja című könyvet!

http://www.brookskiado.hu/content/03-duncan-shelley-igazsag-napja